Első nap az iskolában :) kis csoportosból középsős lettem :)

Ki gondolta volna, hogy ennyire gyorsan elszáll a tegnapi betegség?! :)

Ahogy lefeküdtem, vizualizáltam, hogy egy kristály ágyban vagyok, és reggelre a kristályok meggyógyítanak, leviszik a lázam, kitisztítanak mindent a testemből, amit fölöslegesen magamra vettem.

Meghívtam Rafael arkangyalt is, hogy segítse a gyógyulásomat, fényben úszva, feltöltődve aludtam el, és reggelre, mintha nem is lettem volna beteg.

A lényeg, hogy képesek vagyunk bekapcsolni az öngyógyító folyamatainkat, ha vissza tudunk kerülni a megfelelő egyensúlyba, és tudunk befelé figyelni, magunkban lenni, elengedni a külvilágot.

Hiszen a teremtés belülről kifele halad, ami bennünk van, az tükröződik kívül is, innentől fogva nem is boncolgatom tovább, hogy mi lehetett bennem tegnap, és az azt megelőző napokban. :)
Továbbra sem vagyok éhes, így még ma is tart a böjt, csak teázgatok.

Reggel 8:45-re érkezem az intézetbe. Nem gondoltam, hogy az első ember, akivel találkozom ma, az én drága kis picike mesterem lesz.

Guruji az asztalnál üldögélt, senki más nem volt abban a helységben.
Odamentem hozzá, a szokásos módon üdvözöltem, fejet hajtva, letérdelve.
Mosolygott, nem beszéltünk semmit.
Vannak az ember életében olyan pillanatok, amikor a szavak nélküli csendben áramolnak az energiák.
Egyébként is, az iránta érzett tiszteletemet, szeretetemet nem is tudnám szavakba önteni. Az alázat és szeretet körül ölelte a szívem, leültem a székre, a hatás órákig eltartott még.

Beregisztrált a mi Pandunk, és megkaptam az órarendemet, ami most már a haladó, ellentétben a tavalyi, kezdő csoporthoz képest. Átnéztem az órarendet, hát változnak a dolgok.... Geeta már nem tanít, sajnálom.

Alig van női óra, és mondhatni átadták a terepet a fiataloknak: Guruji unokája és Raya, aki minden nap Gurujival gyakorol, ők tanítanak.
Prasant reggeli órái maradtak. Vannak jó hírek is, a terápiás órákon már lehet asszisztálni, segíteni, nemcsak külső megfigyelőként jegyzetelni.

A reggeli órát lecsúsztam, mert csak 9-től van a regisztráció, így maradt a délután.

16-18 óráig Remedial class, ami csoportos terápia órát jelent.
Jönnek a páciensek a különböző problémákkal, és sok-sok tanár pakolja bele őket a pózokba.
Véletlenül a térd problémás brigádba keveredtem, amit Raya vezetett. :)
Volt kb 10 páciens és 10 tanár. Raya vezényelt, ők csinálták, és ha kellett, akkor mi segítettünk a betegeknek. -Összességében, kívülről nézve kaotikusnak tűnik egy ilyen óra akkor, ha több irányba akar figyelni az ember.
Csak kizárólagosan az én csapatomra koncentráltam, és amikor hosszan pihentek a pózokban, le is tudtam jegyzetelni ezt a szenzációs programot.
Holnaptól pedig majd úgy helyezkedem, hogy minden fajta témakörhöz, problémához el tudjak jutni.
Mondjuk időm bőven lesz, mert minden nap van 16-18 óráig terápiás óra. :)

18 órakor pedig elkezdődött a Raya intermediate 2-es szintű órája: Előre hajló pózok hete van.

Gyorsan le tudtam utána jegyzetelni, mert összesen max 5 pózt gyakoroltunk, de azt hajszál precízen ám.
Kezdtünk uttanasanával, lábak matrac szélesen, majd addho mukka svanasana (lefelé néző kutya póz).
Parshvottanasana –nos, ez volt az a póz, amit 60 percen keresztül boncolgattunk, különböző kéztartásokkal.
A fókusz a hátsó bordák bent tartása volt. Ahogy mondta a Raya hit the back ribs in. :)
Urdhva hasta kéztartással nyújtóztunk előre, nem pedig le. Előre, felkar a fül mögött és csak vízszintes törzshelyzetéig engedd le, ott tartsd meg, és a felkarokat emeld a plafon felé.
Huhh, a jó kis merev vállaim, de szerették... Aztán ugyanezt paschima badhanguli kéztartással (újjak törzs mögött összefűzve). Először a törzs megy előre, nyújtózik előre, nem pedig lefele. Majd könyökfogással ugyanez.
A legutolsó ismétlésben lehetett a teljes pózt végre hajtani.
Aztán sirsasana (fejen állás), sarvangasana, uttanasana és good night.

Jó volt így kezdésnek, élveztem nagyon. :)