2013. november 4., hétfő

Csend a káoszban



A belső béke és nyugalom megőrzése nem az életünk eseményeitől függ, hanem valójában a reakcióink által tudjuk uralni, megváltoztatni az esetlegesen számunkra negatív dolgokat. Egy mosollyal, egy belső jó érzéssel eltávolodni a körülöttünk zajló eseményektől.


Tegnap a syma csarnokban a fittarena sport rendezvény zajlott.
Délután 2 órakor megérkezünk, elsőre olyan ki is és hogyan pottyantott engem ide az űrből érzés.
Óriási hangzavar, az emberek pedig mind szépek és tökéletesek.
Tökéletes alak, testtömeg index és testzsír százalék a toppon, kiváló kondi, szép ruhák, elbűvölő sminkek, szép lányok, csini fiúk.


Majdnem mindenki mosolyog, adrenalin szint megfelelően magas, lobog és lobog és lobog a tűz energiája.
Aktivitás, cselekvés, mozgás, pörgés, már szinte magával ragad, beszippant.
Figyelek és néha egy rövid elemzésbe kezdek. Vajon ezek az emberek, akik napi 24 órát töltenek azzal, hogy szépek és fittek legyenek (ami persze dicséretes), hogyan érzik magukat?? Mindig így mosolyognak, vagy csak itt?? Valóban elfogadják magukat, vagy még tökéletesebb külsőre törekszenek?? Ilyen aktivitás és cselekvésdús élet mellett, hozzájuk is beköszönthet a nyugalom és béke??
A jóga órám helyszíne az IWI standnál van, látva elsőre a helyszínt és a körülményeket, elképzelésem sem volt, hogy mégis hogyan fogok itt jógát oktatni, ugyanis a saját hangomat sem hallom. Ránézésre max 10 ember fér el a szőnyegen.


Közeleg a kezdés időpontja, láthatóan jóval többen érkeznek jógázni, mint amennyi hely van.
A nap legjobb híre, hogy van mikrofonom, így némi esély van arra, hogy talán egy picikét hallani is fognak az emberek, hátha átmegy az üzenet....
Keresztezett ülésbe helyezkedve kezdünk, szépen lassan eltávolodunk a külső zajoktól, nem zavar már a dübörgés, megérkezünk a jelenbe és már semmi más nem létezik, csak a légzés.
Majd álló pózok következnek, a résztvevők maximális koncentrációval és lelkesedéssel gyakorolnak.
Mindenki figyel és a külső körülmények ellenére megtörténik a jóga, aminek a lényege az elme hullámzásának elcsendesedése.
Az utolsó póz a savasana (hulla póz), hátonfekvésben nagyon kis helyen összepréselődve -megtalálni a belső csendet, középen maradni és nem hagyni, hogy a külvilág zajai és eseményei befolyásolják a mi nyugalmunkat.


Egy óriási élmény és tanítás volt számomra a tegnapi jóga, mert végig gondolva a kialakult helyzetet, rájöttem, hogy elvonulva jógázni a Himalája lábánál kevésbé jelent kihívást. Ahol nem éri az embert semmilyen külső inger és hatás, nincsenek elvárások és történések. Nincs stressz, nincs fogyasztói társadalom.


Létrehozni és megtartani  a csendet a legnagyobb káoszban és hangzavarban, életszerű és felemelő.