Az utolsó hét, azaz szerdán lesz
vége, és szerdán kezdődött, a regeneráló gyakorlatok, a pihenő pózok és
légzőgyakorlatok hete.
Nekem olyannak tűnik, mintha az
Iyengar család visszavonulót tartana ezen a héten.
Guruji nem tanít, és a gyakorlását
gondolom, a saját szobájában végzi. A héten Geeta sem volt, Raya, Abhiyata az
unoka sem látható. Néhány, minden nap látott senior tanár is eltűnt valahogy a
felszínről, a gyakorlók is jóval kevesebben vannak.Van, aki már haza utazott, a többiek pedig azért már fáradnak rendesen velem együtt, bírjuk még, bírjuk még, sőt élvezetes a kisebb erőbedobást igénylő pihentető pózok hete (imádom).
A terápiás órákon is alig van tanár, így a héten bőven elkel a segítségem, jóval többet tudok tanulni, mint az elmúlt hetekben.
Közben lassan érkeznek az új
emberkék is, búcsút veszek az orosz, finn, francia, amerikai barátoktól,
névjegy csere, és a viszontlátás reményében átöleljük egymást. -Jó volt együtt,
jól éreztük magunkat nagyon. :)
Őket elengedve nagy örömömre
szolgál, hogy megérkeztek a magyarok is. :) Augusztustól már 3-an képviseljük
Magyarországot, legalábbis a nagy Magyarországot. Milyen érdekes:Réka és jó
magam Erdély, Ágink pedig Szlovákiát képviselve, így együtt hármasban fogjuk
tengetni az indiai napokat. :)
Az eső is nagyon eleredt ma, így 23
fok és 80% nedvesség, páratartalom -még mindig imádom ezt az időjárást.
Ma délután ballagok a terápiás órára,
ahogy bejutok az épületbe, látom, hogy valami izgalmas dolog vette kezdetét: Egy
japán jóga mester tanítványaival érkezett, hogy meglátogassa a mi drága
mesterünket. Korban hasonló, szintén talpig fehérben, sugárzó tekintettel össze
találkozik a két mester… :)
Mi meg sarokülésben a földön
követjük az eseményeket.Egy tolmács fordít, és csak úgy röppennek a kérdések Guruji felé.
Ő pedig némi humorral fűszerezve válaszolgat a lelkes japán érdeklődőknek.
Guruji szerint annyira csapongó az
elménk, hogy nem vagyunk képesek meditálni, ha leülünk és várjuk a sült
galambot.
Ha koncentrálunk, és a
tudatosságunkat kiterjesztjük az egész testünkre, maximális figyelemmel benne
vagyunk minden sejtünkben, akkor az elme csendes lesz, és egy csendes elme
képes a meditációra.Ha leülsz mantrázni, és a mantra át tudja járni a sejtjeidet, el tud jutni a nagy lábujjadba is teljes, tökéletes tudatossággal, akkor mantrázol.
Fél figyelemmel csak mechanikusan végzel valamit, esetleg rutinszerűen.
A jóga ott kezdődik, amikor a figyelem,
a fókusz tökéletes, és a tudatosság, az intelligencia kiterjed az egész testre,
lélekre. -Így tudunk a saját mikro kozmoszunkkal összekapcsolódni, majd a kis
mikro kozmosz ki tud terjedni a makro kozmosz felé és eggyé, olvadni vele.
Teljesség, egység -ez a jóga.Sorolhatnám még órákig, hogy miket mondott, minden egyes szava, úgy éreztem, a sejtjeimig hatol, és dolgozni kezd. Bejut a véráramba, és máris érzékelhető az egység.
Hiszen, ha valaki ilyen magas szinten és egységélményben van, a puszta jelenlétével is át tudja adni a körülötte lévőknek eme állapotot.
Szóval az inspirációs készletem ma
is 100%-ra töltődött és Guruji jelenlétében éreztem a csendességet, a jóga
lényegét, amit könyvekből kiolvasva nehezen lehet megtapasztalni. :)
Namaste