2017. január 17., kedd

Bali ajándéka : igazi értékek, életre szóló élmények





Mostmár egy hete a kedves jógás tanítványaimmal Bali szigeteken, Indonéziában jóga táborozunk.
Bővebben fogok mesélni majd a következő napokban.


Ma reggel az ébredésemet madarak koncertje követi, hajnali jógázás a szálloda kertjében, napfelkeltével fűszerezve.
Aztán reggeli után indulás a sziget legszebb templomaihoz:


A Pura Luhur Batukar az első megállónk.
Ritkán látogatott turisták által, és kellőképpen messze is van a turista paradicsomoktól.
Ahogy megérkezünk, nem hiszek a szememnek, olyan csodálatos látvány tárul elém.
Szinte szikrázóan járnak át a hely energiái.
Csend van mindenhol, picit szemerkél az eső.
Csoda, csoda, csoda, áldás, áldás, hála, és örök hála.
Ilyen gondolatok és érzések jönnek, jönnek-mennek.
Ahogy a balinézek mondják, a hegyekben laknak az Istenek, magasan, ahol az Ég és a Föld találkozik.
Ők nemcsak ezt mondják, hanem tudják is, és tapasztalják is.


Éppen ezért a mindennapokat imával és szertartásokkal töltik, áldozatokat hoznak az Isteneknek.
Hiper érzékeny és nyitott lélek lévén, érzem, amit………. elmondani nem lehet.
Első körben azt, hogy itt maradnék, jó itt lenni, ne menjünk még, itt tapintható az Isteni szeretet.


Először egy fa alatt, majd egy bungaló alatt leülök.
Megfürdőzök benne, árad és árad, kívülről jön, átjár, kiterjesztem, kint van, befele jön, kimegy és összekapcsolódunk, megmagyarázhatatlan, egy vagyok, egyek vagyunk mindannyian, te vagyok én, én vagyok te, és mindenkiben minden benne létezik.
Elidőznék a végtelenségig, idő nincs, megszűnik minden, csak az Ég van egy karnyújtásra, és e találkozás elrepíthet messzire.
Nincs messze, nincs közel, nincs távolság, érintkezik és egymásba olvad a Föld az Éggel.
A jó és a rossz egymásba kapaszkodva, egymást elfogadva, kiegyenlítve, együtt élve, hullámozva, játszva, kibékülve, egyesülve, szétválva örökre.


Intenek, hogy menni kell. Istenem, köszönet érte!
Maradnék, nem lehet most, így a szívemben tárolva, őrizgetve magammal viszem.
Ketut, az idegenvezetőnk, aki balinéz, kérdőn néz rám, van benne némi kétségbeesés, és magyaráz, itt nem lehet, nem szabad…. Sokan transzba esnek a szertartások alatt.
Nagyon erős energiák vannak, menni kell, menni kell.


Megyünk tovább, velem marad az érzés, melegség járja át a torkom, hátam, szívem.
A születésnapi ajándék, mint igazi kincs, megérkezett. Hálás köszönet!