Harmóniában lenni önmagunkkal - vagy saját elvárásaink iránti megfelelelési kényszerünkben kibilleni az egyensúlyból

Csörög az ébresztő, úgy érzem, ma nem vagyok képes fölkelni.

De mégis fölkelek, hívogtanak a madarak, a reggeli nyugalom, kár lenne ezt az élményt alvásra lecserélni.
Már most érzem a közelgő telihold hatásait, ami számomra fáradtságot,  pici érzelmi instabilitást, néha feszültséget is okoz.
És hogy minden szép legyen, és duplán hatásos, éppen az a bizonyos havi pár nap is beköszönt.

7-kor kezdődik az óra Prasant (mesterünk fia) tartja.

Az ő óráján nincs felmentés a menstruációs hölgyek részére sem, kivéve a fordított pózokat.
Ülő csavaró pózokkal kezdünk, gyenge vagyok, úgy érzem, csak egy dolog van, amit most szívesen tennék, vagyis feküdni, aludni.
Jobb lett volna otthon maradni, tanárom is észreveszi rajtam a közepes részvételt, talpon rúg, és üvöltve mondja, hogy TURN (csavarodj), próbálom én, de most tényleg nem megy, erőltetem, de a testem, a lelkem kiabál.
Ne bánts most, most eben az állapotban pihenésre van szükségem.

Végig harcolom az egész órát, erőltetem, nem megy, erőltetem, még nagyobb az ellenállás, és szépen lassan kiesek a középpontból, szidom magam, hogy ugyan miért nem maradtam inkább otthon, ennek így semmi értelme.

Figyelem minden apró reakciómat, és még a sejtjeim is forradalomba kezdenek. Pihenni akarunk, ez nem az az állapot, amikor kiszipolyozhatsz minket, ÁLLLLLLLLLLLJJJJJJJJ!!!!!!.

Befejeződik az óra, pihenő pózba helyezkedek, és teljes filmszakadás van úgy másfél órára.

Mély álomba merülök, jövőképek villannak fel, olyan életszerű élmények, hogy alig tudom megkülönböztetni a valóságtól.
Fölébredek, gyakorolni kell -gondolom.

A fejem mondja, hogy kell és gyerünk, elvárások, kitűzött célok, de a testem továbbra is ellenkezik.

Mi lenne, ha a belső hangomra hallgatnék??? Összepakolok, és elhagyom a termet.
Haza sétálok, és Patandjali jóga szutrákat hallgatok. Jön a felismerés, hogy ezeken a napokon a tisztulás ideje van, az elengedés ideje. Elengedem a saját elvárásaimat, az ahimsa elvét követve nem ártok magamnak, nem nyírom ki magam, hanem az egyensúly állapotát igyekszem visszaállítani újra.
Este is Prasant tanít, itthon maradok.

Most a saját ritmusomat követve gyakorlok, fekvő és ülő pózokat.

A Földanya energiája megnyugtat, alátámaszt, biztonságot ad. Újra jól érzem magam, megtalálom a középpontot, lélegzek, elengedek, lélegzek és befogadok. Hálás vagyok a bennem kiabáló hangnak, hogy figyelmeztetett, meghallgattam, hiszen ez az, amire ebben a pillanatban a testemnek, lelkemnek és az elmémnek is szüksége volt.
Bár nem teljesítettem a mai tervezett menetrendet, harmóniában és békében vagyok magammal.
Elengedem a bűntudatot és élvezem a csak úgy lenni állapotot, minden egyes percét értékelem.