Különleges, szokatlan és magadhoz vezet

Vészesen közeleg a gyakorlási időnk, és Punéban tartózkodásunk vége. Sajnálom, hogy egy most egy rövidebb időt tudtunk csak szakítani, hála mégis, hogy itt lehetünk és tanulhatunk. :)

Hajnali kelés, beszélgetés a természettel, készülünk a női órára.

Kivételesen Raya tanít, és most nagyon máshogy. Teljesen eltérően és szokatlan módon tanít.
Felkészít lelkileg, hogy egy speciális óránk következik, ami arról fog szólni, hogy te fogod belülről instruálni magad, nem adok instrukciókat, csak rajtad múlik.

Akár egy utazás, csak nézelődhetsz ki az ablakon, fölmászhatsz egy hegyre, te döntöd el, hogy mennyire intenzíven vonod magad bele és mennyire lelkesen és milyen odaadással éled át, mennyire vagy cselekvő, vagy passzív az utazásod során.

Előrehajlások állva és ülve, csavarások állva és ülve.

Ő is velünk gyakorol, időt mér, 3 perc oldalanként a pózokban.
A megfelelő sorrendben összerakott szekvencia nagyon kilazít, és könnyedén tudom átadni magam ennek a speciális, ugyanakkor izgalmas utazásnak.
Ha nem hallom kívülről az utasításokat, kissé szokatlan, mégis élvezem.-Jobban tudok és máshogy magamra figyelni. A légzésem vezet, hajlékonnyá tesz, összekapcsol, egyesít, tovább megyek.
Az előre hajlások után fejenállás és sarvangasana kerül gyakorlásra.

Hogy mire tanított ez a fajta gyakorlás?

A feltétel nélküli elfogadásra, és az elvárások elengedésére.
Hogy ne legyenek elképzelések, hogy most talán ez vagy az lesz.
A jelen pillanat van, és lesz, ami lesz. Az lesz, ami lesz, aminek lennie kell, és úgy van jól, bárhogy jól van.
Elfogadás, elengedés és szeretet.