2017. január 17., kedd

Bali ajándéka : igazi értékek, életre szóló élmények





Mostmár egy hete a kedves jógás tanítványaimmal Bali szigeteken, Indonéziában jóga táborozunk.
Bővebben fogok mesélni majd a következő napokban.


Ma reggel az ébredésemet madarak koncertje követi, hajnali jógázás a szálloda kertjében, napfelkeltével fűszerezve.
Aztán reggeli után indulás a sziget legszebb templomaihoz:


A Pura Luhur Batukar az első megállónk.
Ritkán látogatott turisták által, és kellőképpen messze is van a turista paradicsomoktól.
Ahogy megérkezünk, nem hiszek a szememnek, olyan csodálatos látvány tárul elém.
Szinte szikrázóan járnak át a hely energiái.
Csend van mindenhol, picit szemerkél az eső.
Csoda, csoda, csoda, áldás, áldás, hála, és örök hála.
Ilyen gondolatok és érzések jönnek, jönnek-mennek.
Ahogy a balinézek mondják, a hegyekben laknak az Istenek, magasan, ahol az Ég és a Föld találkozik.
Ők nemcsak ezt mondják, hanem tudják is, és tapasztalják is.


Éppen ezért a mindennapokat imával és szertartásokkal töltik, áldozatokat hoznak az Isteneknek.
Hiper érzékeny és nyitott lélek lévén, érzem, amit………. elmondani nem lehet.
Első körben azt, hogy itt maradnék, jó itt lenni, ne menjünk még, itt tapintható az Isteni szeretet.


Először egy fa alatt, majd egy bungaló alatt leülök.
Megfürdőzök benne, árad és árad, kívülről jön, átjár, kiterjesztem, kint van, befele jön, kimegy és összekapcsolódunk, megmagyarázhatatlan, egy vagyok, egyek vagyunk mindannyian, te vagyok én, én vagyok te, és mindenkiben minden benne létezik.
Elidőznék a végtelenségig, idő nincs, megszűnik minden, csak az Ég van egy karnyújtásra, és e találkozás elrepíthet messzire.
Nincs messze, nincs közel, nincs távolság, érintkezik és egymásba olvad a Föld az Éggel.
A jó és a rossz egymásba kapaszkodva, egymást elfogadva, kiegyenlítve, együtt élve, hullámozva, játszva, kibékülve, egyesülve, szétválva örökre.


Intenek, hogy menni kell. Istenem, köszönet érte!
Maradnék, nem lehet most, így a szívemben tárolva, őrizgetve magammal viszem.
Ketut, az idegenvezetőnk, aki balinéz, kérdőn néz rám, van benne némi kétségbeesés, és magyaráz, itt nem lehet, nem szabad…. Sokan transzba esnek a szertartások alatt.
Nagyon erős energiák vannak, menni kell, menni kell.


Megyünk tovább, velem marad az érzés, melegség járja át a torkom, hátam, szívem.
A születésnapi ajándék, mint igazi kincs, megérkezett. Hálás köszönet!

2016. november 20., vasárnap

Egy felejthetetlen nap, mélyre ható élményekkel, érzésekkel

Szeretettel osztom meg kedves tanítványommal való találkozásunkat Rodoszon, olvassátok szeretettel és hamarosan következik a hogyan éltem én meg ezt a helyet és találkozást :)

Filerimos-i Madonna, a telihold és egy váratlan találkozás          
                                                                                     /szeptember 16.

 

Ha nem osztunk meg egymással információt, élményeket, gondolatokat, érzéseket, akkor egy csomó mindenről lemaradunk. Ha nem osztottam volna meg egy blogbejegyzésben, hogy Rodoszon vagyok, akkor lemaradtam volna erről a találkozásról is, ami pont a telihold napjára esett. Sárig Hajni (hajdani jógaoktatóm az első jógaoktató képzésemen, akivel azóta - 5 éve - nem találkoztam) is így tudta meg, hogy Rodoszon vagyok. 5 év alatt sehogy nem futottunk össze Magyarországon, de ő is Rodoszra érkezett egy fitness csapattal 1 hétre, akiknek az elcsendesedés jegyében jóga órákat tartott. Ezt a napot beszéltük meg a találkozásra, én pont aznap vettem át az autót, így felvettem őt Kremasti faluban (Rodosz nyugati part, a reptér melletti falu). Hihetetlen volt ez az összetalálkozás, olyan, mint amikor tudod hogy pont most, pont jókor vagy jó helyen. Hajni rám bízta magát, nekem pedig valahogyan Hajniról a Filerimos kolostor ugrott be. Oda el kell őt vinnem... De már út közben annyira mélyen beszélgettünk, hogy behajtottam egy egyirányú utcába a rossz oldalról ... :D De aztán intuíció által vezérelve feljutottunk Filerimosra. Megint visszautalok az ékszereimre, hiszen számomra ez egy fontos és spirituális hely, nem véletlen, hogy készült is ehhez ékszerszettem, és írtam is erről a helyről (klikk a képre):
"Megfrappéztunk" a fák hűs árnyékában a parkoló mellett, majd az itteni 2 látványosság közül először a passiótörténet felé vettük az irányt. Teliholdkor támogató erők segítenek, hogy letegyük terheinket, erre emlékeztetett Hajni, amikor sétáltunk Jézus kereszttörténetét ábrázoló domborművek menti ösvényen. Az út végén hatalmas beton-kereszt magasodik az égbe, ahonnan lélegzetelállító a látvány.
Innen gondolatfűzérekkel megtűzdelve lassú léptekkel értünk át a szentély, és kolostor bejáratához. Ciprusok és pávák kísérték utunk fel, a kolostorhoz. Filerimos-i Szűz Mária kolostora ez, még a Johannita lovagok idejéből, ugyanis itt helyezték el a Jeruzsálemből magukkal hozott Szűz Anya ikonját. Ezt sajnos magukkal vitték Máltára, amikor a törökök elzavarták őket Rodoszról, de a hely szellemisége és rezonanciája még a mai napig tartalmazza ezt az energiát. Papírok és toll volt kikészítve az oltár elé. Leírtuk imáinkat Hajnival, és ott hagytuk. Majd percekig csak szívtuk magunkba a csendet és a jelen pillanat bőségét, nyugalmasságát. A hely varázsát most is érzékelem, ha rá gondolok. Tedd le, ami nem szolgál már téged, majd mondj egy imát azért, amit a helyére szeretnél. Azt hiszem tökéletes meditáció volt akkor ez nekünk. Folytattuk utunkat az azúrkék Égei-tenger habjai felé és lubickoltunk, mint a halacskák. :) Köszönöm Hajninak ezt a napot, igazán felemelt!

2016. július 3., vasárnap



Hatolj a sejtekig a jóga gyakorlással




Az idősebbek jógája konferenciáján vagyunk Krakkóban.


A második nap felettébb izgalmasnak tűnik, mivel Dr Anna Paul Németországból érkezett, hogy előadjon nekünk a mai napon, hogy átadja a tudását és a sok éves tapasztalatait.
Ő maga is jóga tanár, és egy kórházat működtet, ahol a jógát, mint a  test és elme orvosságaként alkalmazzák a betegeken, minden nap jógáznak és meditálnak is. Az öngyógyító folyamatok visszanyerését tapasztalják meg a gyakorlókon.


A következő téma: a telomerek, amelyek a DNS szerkezetében található kromoszómák végén vannak és védik a DNS szál 2 végét.
Az idősödéssel csökken a telomerek száma és megrövidülnek. Mivel a sejtosztódásnál rövidülnek, idősebb korban többször osztódnak a sejtek.
Voltak ábrák, ahol fiatal és idősebb emberek telomer számát és hosszát lehetett látni és bizony 20 évesen is magas stressz hatására el lehet érni a teljes rövidülését és csökkenését a telomereknek.
A lényeg, a stressz egészségkárosító, ha nem tudjuk megfelelően kezelni, levezetni, elhalálozáshoz vezet.
Agyvérzés, szívroham, rák, minden lehetséges éppen ezért  FELELŐSEK VAGYUNK MAGUNKÉRT!!!!
Hiszen a testünk a lelkünk temploma és úgy is kellene élni benne, mint egy templomban.
Nem mérgezni, túlhajszolni, kihasználni.....
Itt kaptam egy óriási tükröt a szemem elé, fehéren- feketén leírva: VIGYÁZZ MAGADRA, MERT AZ EGÉSZSÉG AZ ELSŐ.


Mivel hajlamos vagyok bagatelizálni az étkezés fontosságát, az ivás, a megfelelő alvásmennyiség szerepét, így egyre jobban magamba roskadok. Őszinte leszek, amikor otthon vagyok és tanítok, dolgozom, el vagyok foglalva, elfelejtek enni, inni, tudatosan tudom, hogy nem jó és nem szabad, de attól még a gyakorlatban nehezen tudom beépíteni.
Mindenkitől követelem, hogy fontos a táplálkozás, ivás, alvás, edzés, jóga. –Magamról gyakran igencsak megfeledkezek.
Úgy érzem, itt és most változtatnom kell, változtatok még ma, elkezdem ma. Nincs halogatás, mától én leszek az első, saját magamnak.
Viccesen hangzik, eldöntöttem, és így lesz. :)


Akik most olvassátok soraimat, vajon ti esztek naponta többször keveset és megfelelő, minőségi ételeket?
Ti tudtok munka, család, iskola, egyéb elfoglaltságok mellett odafigyelni magatokra?
Ezután következett az ájurvédás rész is, elég terjedelmes és nagy az anyag.
Itt is éppen erről volt szó, figyelni arra, amit eszünk, ahogyan gondolkodunk, ahogyan másokhoz viszonyulunk.


Ájurvéda szerint, ha valaki gyorséttermi ételeken él 20 évig, minimum 20 év, amíg kitisztul.
Lehet méregtelenítő táborokba járni, viszont 3 nap alatt kitakarítani a 20 év alatt belapátolt szemetet, lehetetlen.
Egy másik szuper téma, ha valaki 10 éven át szenvedett egy rossz házasságban vagy kapcsolatban, újabb 10 év, mire törlődik.
Szó esik a sejtmemóriáról, ahova tulajdonképpen minden bele pecsételődik. -Egy trauma, egy válás, haláleset.
Lehet szövegelni, hogy én elengedtem, és ilyen-olyan gyógyító, kineziólógus, tanító stb segített.
Igen, valóban segít, könnyít, le is rövidítheti a 10 évet, amit említettem.
Azt hiszed, de jó, elengedtem.
Aztán éppen egy nyaralás kellős közepén megérzel egy illatot, látsz egy virágot, hasonló helyen jársz, és hajrá, jöhet a nosztalgiázás, és amiről azt hitted, hogy de szuperül elengedted, az úgy borul rád, mintha tegnap történt volna.


Ennyit röviden a sejtmemóriáról, illetve folytatom még, csak nem akarok senkit tovább kínozni a hosszú írásaimmal. :)